Milyen előnyei vannak a mozgó sétánynak

Utazás közben az emberek sétálhatnak, ahelyett, hogy fémlemezeken vagy szállítószalagokon lovagolnának. Ez a fajta szállítás a metróállomások vonalai közötti hosszabb összeköttetések kialakítására használható. Az emberek mozgása sima, stabil és élvezetes. Az emberek azért is dönthetnek úgy, hogy közlekedési eszközként használják, mert sietnek a célállomásra. A mozgó sétány azonban nem mindenkinek való. A mozgósétány használatának számos előnye van.

Kezdetben a mozgó sétány egy olyan koncepció volt, amelyet először az 1893-as chicagói Kolumbiai Világkiállításon vezettek be. A sétányon mind az álló, mind az ülő utasok kényelmes üléseket kínáltak. Később az 1900-as párizsi Exposition Universelle kiállításon mutatták be. Mára a mozgó járdák általános jellemzővé váltak a repülőtereken és a vasútállomásokon. Két terminál összekapcsolására is szolgál. A mozgósétány nagy segítséget jelenthet azoknak az utasoknak, akiknek át kell szállniuk egyik állomásról a másikra.

A mozgó sétány mögötti koncepció hasonló a hullámvasúthoz. Három övet használ, amelyek változó sebességgel mozognak, és mindegyiknek van egy kézfogása, amely a járdával együtt mozog. Percenként két kilométeres tempóval halad, amikor a versenyzők rálépnek, és a végén akár hét kilométer per órás sebességet is elér. A betegek számára azonban nincs kézfogás. Nagy koncentrációt és ügyességet is igényel.

A mozgó sétány amellett, hogy segít az utasoknak eljutni oda, ahová menniük kell, a tömeg irányításához is hasznos. Ezeket a rendszereket általában a folyosók közötti átjárókba telepítik, és három-négy láb szélesek. Emiatt segítik az utasok mozgását, de nem gyorsítják az utazási időt. A mozgó sétányokon közlekedő utasok átlagos sebessége körülbelül 3 mérföld/óra – kevesebb, mint a fele a repülőtér átlagos gyaloglási sebességének.

Mozgó séta összefoglalója